2011. június 2., csütörtök

Heteske! hihihi...^^

***



- Fiúk, azonnal szedjétek le rólam ezt az inget!

Robbantam be a szomszéd szobába. A két fiú meg teljesen meglepetten nézett rám.

- Mi van? – pislogott fáradtam és hitetlenkedve egy szempár. Csak egy. Fura.

Szóval az egész előzménye az volt, hogy hajnali háromig tanultam. Nyolcas betűmérettel írt könyveket. Már szinte megvakultam, amikor úgy döntöttem nem bírom tovább.

Fáradtan kászálódtam be a fürdőbe, hogy letusoljak, pizsamába vedlődjek és elmehessek aludni. De ezt megakadályozta az ingem.

Mivel szikrát szórt a szemem, sehogy se tudtam megszabadulni a ruhadarabtól. Kicsi gombok. Kb. 50 darab.

- Neheeem meeegy! – toporzékoltam hisztisen. Kezdek leépülni.

Hiába ordította az agyam józan része, hogy akkor majd alszom ebben, reggel frissen és üdén már le tudom szedni magamról, nem hallgattam rá.

- Gyerek már le, te rohadt….kibaszott…cseszett…- és még hosszú-hosszú jelzők egy egyszerű ruhadarabra. - …ing.

Szóval kétségbeestem. Hisztiztem, és végül arra az elhatározásra jutottam, hogy majd valaki más leszedi. És a legközelebbi emberek Nate-ék voltak. Éééés így jutottunk a történet elejére.

- Jól hallottad!- pillantottam türelmetlenül körbe. Úgy fest ez a szoba még egyszer ketté van szelve. Eddig mért nem tűt fel? Ugyanolyan tolóajtó szelte ketté a szobát, mint az enyémet. Ezek szerint ott van Darren. Lehet, hogy inkább oda kellett volna berontanom? Na már mindegy. – Szóval, ha lehet tegyél nekem egy szívességet és szedd le rólam ezt! - vágtam le magamat Nate ágyára.

- Most álmodom, vagy Ren tényleg azt akarja tőlem, hogy leszaggassak róla egy ruhadarabot? – vigyorgott kajánul a fiú. Erre csak látványosan megforgattam a szemeimet, de nem szóltam semmit sem.

Darren szobája felől nem hallottam semmi mocorgást. Az bezzeg hangszigetelt,mi? Chh…

Tehát akkor egyedül vagyok Vele. Natey cicával…Pfff…

De legalább annyira ingerült vagyok, hogy nem érdekel már semmi sem. Még Nate jelenlétének tudata sem.

A fiúra pillantottam várakozón. Ő először a szemembe,(meglepő)majd az felsőmre pillantott.

Viszont a tekintete nagyon gyorsan az ingemről a csupasz lábaimra csúszott.

Öhm, a gatyát már leszedtem. Előtérbe került a fekete francia fazonú

alsónemű. Basszus. De legalább annyira ideges vagyok, hogy ez nem zavar annyira. Még jó….

- Csak gomboljad,mert zuhanyozni akarok! – jelentettem ki. A szemeimet dörzsölgettem, már eléggé csípi az álmosság. De nagyon.

- Na mintha élnél! – sürgettem.

Felkapcsolódott a villany is, így most az is irritálja a szemeimet. Remek. Ajj….

- Ezeket a pillanatokat ki kell élvezni! – jelentette ki ünnepélyesen Nate, majd nekiállt felülről gombolni az inget.

Végre!

***



Kezdtem elaludni. Az a hülye tényleg nagyon lassan gombolgatott, de legalább gombolgat.

Nem néztem egyszer sem az arcára, de szinte láttam azokat a perverz vigyorokat.

Mindjárt szabadulok! Huhúúú!

Teljesen biztos, hogy nem fogom még egyszer felvenni ezt a szart!

Lepillantottam az ingre. Már csak pár gomb volt hátra. Háleluja!

Négy gomb….két gomb… Egy se! Jeeej! ><

Amint a gombok elfogytak az ing szétnyílt egy kissé. Így most már teljes volt a fekete fehérnemű szett. Sebaj. Én már megyek is…!

Vagyis mennék. De Nate vissza húzott.

- Ugyan, maradj már! – duruzsolta fülembe.

- Inkább nem. Most már szeretnék aludni is. – próbálkoztam újra a felállással. De túl szorosra fűzte az ujjait a csuklóm körül. Így maradtam ott ahol voltam.

- Itt is aludhatnál velem, tudod. – vigyorgott. Hát nem kellett volna a mozgó ajkaira néznem, mert megint beugrott az a puszika, amit a szobájában kaptam,még anno.

Ne…ess…kísértésbe! Szóltam magamra. De nem tudtam elszakítani a tekintetemet.

- Tudod, mennem kéne, mert nagyon…de nagyon álmos vagyok. – magyaráztam de a szememmel még mindig az ajkait néztem.

Nem szabad!!!

- Az ajánlat még mindig áll. – kacsintott rám. Látszott rajta, hogy szórakoztatja a sóvárgó tekintetem.

- Nos? – suttogta rekedtes hangon, miközben az egyik tincsemmel játszott.

- Nem lehet…- próbálkoztam a határozottsággal, de mivel kimerült vagyok nem megy a dolog olyan egyszerűen. Kezdem megadni magamat. Nem tudom elszakítani a tekintetemet a szájáról. És micsoda gondolatok futkosnak keresztül a fejemen…Na kész vagyok.

- Szerintem lehet. – hajolt még közelebb az arcomhoz, már csak milliméterekre volt a számtól.

Nem bírom!

Engedtem a kísértésnek és megcsókoltam. Visszacsókolt. Forrón. Szenvedélyesen.

Éreztem ahogy a hajamba túr és finoman simogatja az arcomat.

A jobb kezem a mellkasára vándorolt, míg a másikkal a nyakát cirógattam.

Az ő kezei más féle felfedező útra tértek. A derekamra fonódtak karjai, s ujjai egyre jobban közeledtek a melltartóm csatjához. Kezdtem teljesen elveszteni az összes önuralmamat.

Élveztem az egészet. Mindent. Azt ahogy a nyakamat jutalmazza aprócska csókokkal, ahogy hozzám simul.

Az ing már rég lecsúszott a vállaimról, s valahol alattam gyűrődik.

Kezdett a helyzet túlfűtötté válni. De már nem gondolkoztam józanul. Megrészegültem az egésztől.

Nate egy pillanatra elhúzódott. A csattal babrált. Nem akart neki kinyílni.

Elmosolyodtam erre a gondolatra. Hisz, láttam ahogy próbálkozik, és elővillan az izmos felsőteste a felsője alól. Vicces, hogy a saját ingemet nem tudtam kigombolni, de az övét könnyű szerrel.

Éreztem a testének melegét, és már én is azt akartam, hogy a csatt megadja magát.

Teljesen kifordultam magamról.

Egyik csók követte a másikat. Mind máshol.

Már szinte láttam a diadalittas tekintetét Natenek( a csatt miatt…x)) amikor…

- És én mikor következem? – Halottam meg valakinek a hangját. Tudtam ki az.

Felesleges volt odakapnom a fejemet, de mégis felé fordultam.

Darren ott állt az ajtófélfának dőlve. Nem tudom mikor került oda, vagy egyáltalán mióta áll ott.

Nem érdekelt Az egész annyira kínos volt.

Belevörösödtem a gondolatba, hogy mindent látott. De nem is értem miért.

Rögtön felpattantam, félresöpörve a morcos fejet vágó Natet, majd kiviharoztam a szobából.

Behúztam magam mögött a tolóajtót, majd összekuporodtam a földön, a hátamat nekivetettem az ajtónak. És gondolkoztam.

Hogy csinálhattam ezt?! Mit művelek?! Hisz soha….vagyis csak azt hittem soha…nem tennék ilyesmit…Istenem!

Ott ültem magzatpózba. Már közel álltam ahhoz, hogy előre-hátra hintáztassam magam. De sikerült egy kicsit lehiggadnom.

Semmi baj… Nyugtattam magamat, majd nagyot sóhajtottam, felálltam és a fürdő felé vettem az irányt.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése